Azt mondod, blues-zal és rock-kal kevert progresszív zene? Azt mondom 1968-71! Azt mondod, dögös, fúziós hangzás az egyik legjobb fúvós szekcióval, karcos énekhanggal? Azt mondom, Blood, Sweat and Tears! Azt mondod, a rocktörténelem talán legjobb két albuma, többstílusú koncepció szerint összerakva, pszichedelikus, klasszikus, hippy érzetű maradandó dalokkal? Azt mondom, Blood, Sweat and Tears II – III!
Igazából a B,S&T II-vel (1970) kellene kezdenünk, hiszen erről az albumról került ki a zenekar szinte minden igazán nagy slágere: Smiling Phases, Spinning Wheel...
...You made me so very happy, God bless the child, More and more, And when I die, és még folytathatnánk. Ezek külön is mind megérnének egy szócikket, és a rockzene nagy klasszikusai.
A harmadik album, és annak egyik húzódala a Lucrecia Mac Evil a korábbiaknál jóval kevésbé ismert, aminek hátterére később visszatérünk. A számban koncentrálódik a zenekar minden ereje: David Clayton-Thomas reszelős, kissé fejhangos éneklése, amelynek sok elemét átvette több magyar énekes (így Orszáczky Jackie és Horváth Charlie); a néha kortárs zenét idéző, kiváló fúvós-szekció, a progresszív, jazz-zel kevert harmóniavilág, a nyers zongorakíséret, és maga a nagyon jó érzékkel tagolt blues-rock szerzemény.
Amellett, hogy a zenekarban olyanok jelentek meg, mint Randy Brecker, Mike Stern, Don Alias és Jacob Pastors néven még a basszusgitárkirály is, a második lemez után nem tudták korábbi röptüket és eladásaikat megközelíteni.
Akkor a világ legizgalmasabb, újan befutó zenekara voltak, az utánuk induló Chicago mégis jóval szélesebb körben hódított. Vajon miért?
A 2023-as What the hell happened to Blood, Sweat and Tears? c. dokumentumfilm szerint a zenekar a sajtó és a főleg egyetemista-korú rajongók bojkottja alá került, miután visszatért a Nixon-kormány által támogatott kelet-európai turnéról. 1970-ben több koncertet adtak az akkori Jugoszláviában, Romániában és Lengyelországban. Bár korábban a zenekar is sokszor elítélte az USA fellépését vietnámban és általában a keleti blokkal szemben, a Vasfüggöny mögötti élményeik után bírálták és negatívan nyilatkoztak a kommunista rendfenntartásról. El lehet képzelni, mekkora siker és öröm fogadta őket fellépéseiken, mégis, az állandó nyomozói kíséret, megfigyelés és a közönség felé mutatott brutalitás megdöbbentette az együttest. Utcán rendőr tépte ki kezükből a fényképezőgépet, rajongókat tapostak le rendőrök Bukarestben, a zenekar folyamatos megfigyelés alatt állt. Az USA-ba visszatérve, a reális beszámolót nem díjazta a New York-i közönség, a lázadó, baloldali egyetemisták és a washingtoni kormány felé kritikus sajtó. A zenekart ért kritikák, ideológiai kirohanások és a média egyfajta bojkottja miatt a harmadik, nagyszerű lemez sokaknak ismeretlen. Ezt próbáljuk most némileg pótolni.
Források:
https://encrypted-tbn0.gstatic.com/images?q=tbn:ANd9GcQGMWz44anmM3sRWYb3jFLep2XaxcDGWWDMYOGRG3kMNEBNnWNZ4nwvOqj-JlYWTC1LzXqD&s=10
Wikipedia: https://en.wikipedia.org/wiki/Blood,_Sweat_%26_Tears
https://www.nytimes.com/2023/03/23/movies/what-the-hell-happened-to-blood-sweat-tears-review.html